Részletek a Stúdió "K" színházi alkotóközösség korábbi

tevékenységének sajtóvisszhangjából

A Stúdió "K" színházi életünk egyedülálló jelensége. Előadása a hazai és a nemzetközi  színházi világban már hosszabb idő óta eseményszámba mennek. Sajátos stílust képvisel, s betölti azt a feladatot is, amelyet egyetlen ország színművészete sem hanyagolhat el, a kísérletezést, az új művészeti eszközök keresését.

NI.: És színész benne minden férfi és nő... A Stúdió "K" előadásairól

( SZINHÁZ 1981 április))

A Budapesti hétvége egyik különlegessége - színvonalas, hangulatos, kulturális esemény. Bár százötvenen is elférnek a  t e a h á z  termeiben, mégis exkluzívnak számít: alkalmanként ötvenen-százan várnak a lépcsőházban, hiába a bebocsátásra. Fodor Tamás és a Stúdió "K" kulcsfigurái ennek a vállalkozásnak. A párnák körben, a kör közepén lámpa... Senki sincs egyedül... az egyik helyiségben olvasni is lehet... művészek, fiatal tudósok beszélgetnek érdekes kérdésekről, ritkán látható kisfilmeket vetítenek, koncertvelvételeket, hangjátékokat játszanak le, a programok előtt-után halk dzsessz szól...

(Virág.F.Éva.: Teaházszisztéma Magyar Hírlap 1982. március 5.)

Mutatós mutatványoknál mélyebben érinti a nézőt a játék viszonylatrendszerének alapos kimunkáltsága és az a fojtott, belső tűzű előadásmód, amivel halkan és szabatosan, keményen és gondolatokkal átitatott szenvedélyességgel bontakozik ki a múlt századi német borbélylegény elnyomorításának példázatos története. Nincs rivalda játszó és néző között. Nincs rivalda játék és valóság között. Hozzánk érnek, hozzájuk érünk.

M.G.P. Népszabadság 1977. december

A Stúdió "K" előadása rendkívüli nyomatékkal, minden további mondandó és hatás előfeltételének ábrázolja az áthidalhatatlan távolságot a fent  és a lent  között.... A környezet plebejusan szokványos valósága természetes és egyszersmind ellenpontul is szolgáló keret a tragédiához. Élet és színmű símán gördülő masinériája, sörhabtól mocskos, lábmosással és verekedéssel tarkított köznapisága az a közeg, amelybe a woyzecki borzalom észrevétlenül belesímulhat, de úgy, hogy közben állandóan szétrobbanással fenyegeti ezt.

            Eörsi István (SZîNHÁZ 1978 május)

A megszokottól eltérő, más minőségű a színészi jelenlét... Nincs lazítás, nincs kikapcsolódás ebben a játékban, ezért a nézők a passzív szereplők által is be vannak kerítve, azaz a néző sem lazíthat. Egymásra vannak utalva így néző és színész, az előadást együtt hozzák létre.

Nánay István (SZîNHÁZ 1978 május)

A magyar együttes takarékos, egyszerű eszközökkel játszott, koncentráltan, mindenfajta cirkalmasság nélkül, csupán a szereplők kisugárzására és a szöveg atmoszférájára hagyatkozva — ettől mesterkélt teatralitásba és eredetieskedésbe merülő bécsi közönségünk már-már elszokott.

Arbeiter Zeitung 1978 július

A közönséggel tartott szoros kapcsolat lehetővé teszi a csak filmre jellemző beszédmódot. A Stúdió "K" előadása az eszköztelen színház csúcspontja... mintha Grotowsky szegény színháza elevenedne meg egy klasszikus szerző tökéletes feldolgolgozásában.

Plays and Players 1979. február

Fodor Tamás, a Stúdió "K" vezetője és rendezője vendégszövegekből állított össze egy sajátos Elektrát, s ezek forrásai Aiszkhülosztól egészen Girodouxig terjednek... a díszletek részint a színpad traverzei, részint dexion-salgóból szerelt emelvények, hidak, oszlopsorok. Az élet naturális mindennapiságába szivárog bele makacs szilárdsággal a tzragédia brutalitása. ragyogó koncepció, átgondolt szerkezet.

Fábián László: Élektra traverzek közt  Film Színház Muzsika 1986 február

Nem a színész idomul a szerephez, hanem fordítva: a szerep olvasztja magába a színészt. Találkozásukat az alkat határozza meg: a figurát  civil én írja elő. S ebben nem az a leglényegesebb, hogy Elektra farmert visel, Klütaimnésztra pedig egy kínos fürdőszobai beszélgetés alatt lábvízet vesz. Sokkal fontosabb, hogy ezalatt a helyzetek átitatódnak a hétköznapiság, a megtörténhetőség bőrükön érezhető feszültségével.

Koltai Tamás: Elektrához illik a farmer Élet és Irodalom 1986. február 7.

A Stúdió "K" ismét kitalált valamit. Meglepett, hatott, megdöbbentett. A régi darabok intenzitását hozta ez az új csapat, amikor Szilágyi Andor: Szűz tíz tojással c. "drámai jeleneteit" elbűvölően játszotta. Jó tudni, hogy egy ilyen inspiratív színházi műhely folytatja működését. van hozzá energia, fantázia, szerző. S a mindig újak vállalják az idegfeszítő próbákat, a testi-leki tréninget.

Péntek Imre 1990. április 6.

Zalán Tibor darabja a közép-európai abszurd groteszk poétikai és világszemléleti örökségéhez kapcsolódik... Az òszeresek kitűnő előadása a Fodor Tamás vezette Stúdió "K" alkotóközösségével együtt és egyszerre született. Ebből a találkozásból jött létre az a közös játék, amit most méltán nevezhetünk színháznak.

Mészáros Sándor: Szabad, ócskapiaci western/Alföld 1988. március

Létezik olyan színház, ahova szórakozni járnak a nézők, és létezik olyan, ahova esőt csinálni vagy bő termést kérni. Nem kétféle színház van, hanem sokféle, de mindegyikben egyaránt ott bujkál a szórakoztatás és a ritus.... Amikor a színházban a ritus nagyobb hangsúlyt kap, a játék helye is fontossá válik. Azok, akik ritussá — ritusosabbá — igyekeznek tenni színházukat, többnyire megértik: az előadás nem a függönnyel kezdődik és végződik, hanem egyenrangú, egyenlő fontosságú része mindaz, ami körülveszi. Sugároz, jeleket ad az előtér, a büfé, a plakát: a tér, ahol összegyűlnek az aznap esti műsor szereplői: a színészek és a nézők. Közös teret kell teremteni, nem csak előadást. Valószínűleg nem minden színházban gondolkodnak erről így, de azokban, amelyeket én szeretek, szt hiszem, többnyire egyetértés lenne ebben a kérdésben. A Stúdió „K” ilyen hely.

Deutsch Andor: Jelek, közöttük csöndek (a Szűrővizsgálatról)

Magyar Narancs 1998. január 29

A Stúdió „K” Győrffy Miklós új fordításában, Körtánc címmel játssza az eredeti schnitzleriádát, azzal a raffinált stílusérzékkel, amely visszautal ugyan az elmúlt századfordulóra, de mindjárt idézőjelbe is teszi. Németh Ilona fűzős cipőket, fűzőbe szorított derekakat és malomkerékkalapokat sorakoztat föl, kulisszára festett díszletjelzés előtt, amelybe egy-egy naturális kelléket is beleépített: Mindegyik jelenet önálló miliő és egyúttal képzőművészeti látvány. A hercig dobozszínpadi keret a családias nézőtérrel és a képek egyszerű stilizációjával a régvolt irodalmi kabarék benyomását kelti.... A múltba fordulás ironikus kedélyt kap attól, hogy akik a múltba fordulnak, nem megélik, hanem megidézik a stílust.

Koltai Tamás: Schnitzleriáda ( a Körtáncról)

Élet és Irodalom 1999.

Fodor Tamás régóta készít olyan előadásokat, melyekben a szereplők valósággal megkettőződnek, az általuk mozgatott bábok által. A színész és a megelevenedő „holt anyag” segítségével ezúttal is, gyerekek és felnőttek által egyaránt élvezhető, fantáziadús mesevilág jött létre.

Bóta Gábor

Színházi örömjátékok éjt nappallá téve (Pécsi Országos Színházi Találkozó)

Magyar Hírlap 2001.06.16